A több, mint 3000 éves, 62 ezres lakossággal, és két hivatalos nyelvvel (olasz és horvát) is rendelkező Pula Isztria fővárosa, és legnagyobb városa. Kellemes klímájáról, és romlatlan természeti környezetéről ismert. Már Kr. e. a 10. században is lakták, az illírek. A 19. századtól az I. világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének központja volt. Pula, a régió többi városához hasonlóan kellemes klímájáról, romlatlan természeti szépségeiről, és szelíd, türkízkék tengeréről ismert. Strandjai még adriai viszonylatban is rendkívül tiszták, és jól felszereltek. Pula ezenfelül gazdag történelmi örökségekkel rendelkezik, pl. egy teljes valójában pompázó római amfiteátrummal, és egyedülállóan sok, jó állapotban megmaradt római építménnyel, melyek egyedivé teszik a számos horvátországi üdülőhely között. E tényezők világszerte ismert, népszerű turistacélponttá tették e gyönyörű várost, és a legtöbben többször is visszalátogatnak ide. A turizmus mellett a borászat, a halászat, és a hajóépítés is régi hagyományokkal rendelkezik itt.
Pula, és talán egész Horvátország leghíresebb látnivalója e 23 ezer befogadására képes, mészkőből készült aréna, amelyet az 1. században építettek. Ez a világ 6. legnagyobb, ma is álló arénája. Az antikvitás korának egyik legjobban megőrzött arénája a pulai. A római időkben véres gladiátorviadalok helyszíne volt, a középkorban lovagi tornáknak adott otthont, ma pedig koncerteket, és operaelőadásokat tartanak benne. Hihetetlen, de mégis megtörtént, hogy a II. Világháború idején az olasz fasiszták azt tervezték, hogy szétszerelik az Amfiteátrumot, és Olaszországba szállítják, tervükről csupán a várható nagy költségek miatt mondtak le.
Pula Amfiteátrum kép: dokiai
Az Aranykapu Kr.e. 31-ben épült, a városkapuval szemben fekszik, szinte bejáratként szolgál Pula óvárosának szűk utcáiba. Salvia Postuma Sergi építette a saját pénzéből, ajándékul három családtagjának, akik akkor fontos szerepet töltöttek be Pula életében.
Pula diadalív kép: aurelian
Pula legrégibb kapuja az 1. század közepéről. Nevét a város patrónusáról, Herkulesről kapta.
Herkules-kapu, kép: Peter J Dean
Az 1. században építette Róma akkori császára, Augustus, a római Mars-templom mintájára. Később katolikus templom lett, majd pedig bármilyen hihetetlen, csűrként használták. 1944-ben Pula bombázása idején súlyosan megrongálódott, de később restaurálták.
Pula Augustus templom kép: Boris34
A pulai városházát 1296-ban építtette Vitreus podeszta, akiről a Podeszta-palota nevet kapta az épület. A 17. században átépítették, ekkor reneszánsz homlokzatot kapott. Eredeti formájában csak a keleti oldalát láthatjuk egy sajnálatos tűzvész eredményeképp. A fórumon, az Augustus templom mellett található.
Pula városháza kép: Fant
A Székesegyház Pula néhány más épületéhez hasonlóan valóságos stíluskavalkád. Egy római templom alapjaira, román stílusban épült, majd a 15. században átépítették. Gótikus részek, és a klasszicizmus jelei is felfedezhetők benne. Évszázadokig építették, számtalanszor átépítették és bővítették, a legidősebb része a 4. századból maradt fenn. Tornyát a 17. század második felében húzták fel, melynek építéséhez szégyenszemre az Amfiteátrum köveit használták fel.
A Pulától mindössze 2 km-re található, 14 kis szigetből álló szigetcsoportra a városból hajókirándulásokat szerveznek. A Brijuni 1983 óta számít nemzeti parknak. A szigetek közül csak a két legnagyobb, Veli Brijun és Mali Brijun látogatható. Nem csak nemzeti park, üdülőhelynek is számít, különösen népszerű a politikkusok körében, Titonak is volt itt rezidenciája. A csodálatos szigetcsoportot már a rómaiak is felfedezték: több régi római villa van a parton. A Brijuni Nemzeti Park, mikroklimájának köszönhetően, rendkívül buja, és különleges állat- és növényvilággal rendelkezik. Veliki Brijun sziget északi részén egy elkerített szafaripark is található elefántokkal, lámákkal, zebrákkal, antilopokkal, és sok más egzotikus állattal.
Brijuni kép: felber
Autóval 20 km-re, hajóval pedig 2 km-re Pulától található e romantikus világítótorony, amely egy 80 méter széles sziklán fekszik. Az 1833-ban épület világítótoronyban tehát igazán robinsoni életet élhetünk - amit tulajdonképpen bármikor megtehetünk, hiszen a világítótoronyban szállás is foglalható. A világítótorony környékén erősek a tengeri áramlatok, így gyermekeknek nem ajánlható.
Pula főleg sziklás (melyek közül sokról ugrálni is lehet), betonozott, és kavicsos partokkal rendelkezik, a homokos partok a környéken nem jellemzők. A város strandjai még adriai viszonylatban is igen tiszták, és jól felszereltek. A legnépszerűbb városi strandok a Valkana, Hawaii, Kolumbarica, és az egyes helyeken homokosnak mondott, valójában azonban kavicsos-sziklás Debeljak. A közeli Medulinnál homokos strand is található: az 1 km hosszú Bijeca kevésbé zsúfolt, kisgyermekes családok számára is ideális, egy a környék igen ritka homokos strandjai közül. A várostól 2 km-re délre található Verudela partszakasz pedig a kavicsos strandok kedvelőinek tetszését fogja elnyerni. A fent említett Porer szigeten is lehet fürdeni, de ez semmiképp sem ajánlható kisgyermekeknek: gyorsan mélyül a víz, és a tengeráramlatok is veszélyesek, de ha tudjuk, hogy melyik napszakban milyen erősek, és milyen irányúak az áramlatok, ezt is kipróbálhatják a felnőttek.
Pula, strand, kép: Jollyboy